Így készül

Természetesen minden érem először a tervezői asztalon kezdi, ami sok esetben a megrendelőink elképzelései alapján kerül megrajzolásra. Dolgozunk telefonon elhadart elképzelések, kockás papírra vetett pálcikaemberek és rajzórán feketepontot érő virsli-szerű lovacskák, de olykor digitálisan rajzolt skiccek alapján is, emiatt ne aggódj, értjük, érezzük amit megálmodtál. 😉

1. Az öntőforma

Ha elfogadtad a gyártási tervet, elkészül egy öntőforma, ami a leendő befutóérem tökéletes inverze. Ez egy különösen erős anyagból készül, ami ellenáll a majd később beleöntött, hevített cink ötvözetnek.

2. Öntés

Az elkészült öntőformákat használva kiöntjük a leendő érmedet. Ehhez a még felhasználás nélküli alapanyagot, valamint a korábban készült érmekről letördelt (következő lépés) maradványokat használjuk fel. Nos, igen… nyaranta ez a legkevésbé irigyelt poszt a Befutóérem.hu-nál, a nyersanyagot ugyanis 420 fok körüli hőmérsékletre hevítjuk.

3. Tördelés

Gondolkodtunk rajta, hogy írjuk ki ezt a folyamatot, de mi csak így hívjuk egymás között, bár van, aki morzsolásnak becézi. 🙂 Szóval a lényeg, hogy az öntéskor óhatatlan, hogy az érem oldalán kissebb-nagyobb fém felületek képződjenek, hiszen ezek azok a csatornák, amiken keresztül eljut az öntőformába az olvadáspontig hevített cucc. Az így lemorzsolt darabokat később újra felhasználjuk. 

4. Sorjázás

Miután leszedtük a nagyobb fémdarabokat, indul a csiszolás, ami már sokkal precízebb folyamat. Az egészen vastag csiszolófejtől a miniatűrig, minden eszköz rendelkezésre áll, a sebészeket megszégyenítő kézügyességgel bíró kollégáink számára, akiknek asztalát egyetlen sorjás érem sem hagyja el.

5. Polírozás

Alakul, mint púpos gyerek a prés alatt! Mostanra az érem már-már kész is van, a nyers fém szemet gyönyörködtető, különösen miután kikerült a polírozásról. Volt már rá példa, hogy felületkezeletlen nyers érmeket kértek megrendelőink, meg tudjuk őket érteni. 🙂 

6. Galvanizálás

Itt jön képbe a felületkezelés, hogy éppen arany vagy ezüst legyen az érem, amit átadunk neked. A galvanizálás egy remek találmány, de maradjunk annyiban, hogy a lényege nagyjából annyi, hogy a folyadékban (pozitív pólus, anód) lévő fémbevonatot elektrolízissel leválasztjuk, ami így a negatív pólusra (azaz katód  jelen esetben szegény befutóérmekre) tapadnak. Fizika órának vége, bőven elég, ha Olivér érti, ő pedig eléggé keni vágja már. 🙂

hu_HUHungarian